13 Örökre szeretni foglak!

Néhány nap múlva.*
Eljött a nap. Zayn ma kórházba megy. A szülei , a srácok és én ma elbúcsúzunk tőle és ki tudja meddig marad bent. Egy biztos:én mindig mellette leszek ő is ezt tette mikor én voltam bent. Zayn már elbúcsúzott a családjától és a fiúktól is de tőlem még nem. Lehajtott fejjel álltam és néztem le a földre Zayn pedig hirtelen megfogta az állam és mélyen belenézett a szemeimbe.
-Ígérem hamar haza jövök de kérlek ne sírj!-próbált megnyugtatni és szorosan átölelt. Annyira jól esett az ölelése! Ki tudja meddig nem fogom érezni az illatát , látni a gyönyörű mosolyát mikor rám mosolyog , nem érezhetem az ölelését és őt sem.
-Nagyon fogsz hiányozni Zayn!-mondtam remegő hangon , Zayn pedig egy puszit nyomott az arcomra.
-Te is nagyon fogsz hiányozni nekem! De egyet meg kell nekem ígérned! Oké?
-Attól függ hogy mi az.-mondtam , Zayn pedig a fülem mögé tűrte a hajtincseim.
-Ha nem jönnék vissza..lépj tovább..-a szavai úgy hatotta rám , mint egy rakéta ami lezuhan. Hogy mondhat ilyent? Soha nem tudnám őt elfelejteni!
-Zayn vissza fogsz jönni és boldogan fogunk élni EGYÜTT!.-emeltem ki az együtt szót Zayn pedig megcsókolt és közben szorosan magához ölelt..Mikor az ajkaink elváltak egymástól még egy puszit nyomott az arcomra és átölelt.
-Nagyon szerelek Amanda! Ezt soha ne felejtsd el!-mondta könnyes szemekkel , majd még egyszer elbúcsúzott mindenkitől , Trisháékkal együtt beszállt a kocsiba és elment. A fiúk velem maradtak , és azt mondták míg Zayn nem jön vissza velem is maradnak , ami nagyon jól esett , hogy próbálnak erősek maradni , pedig nekik is nagyon nehéz volt. Bementünk a házba én pedig leültem és gondolkodtam. Mi van ha nem sikerül Zaynt megműteni?! Én nem is tudom..beleőrülnék ha elveszteném. Annyi mindenen mentünk keresztül , először volt az én autóbalesetem , most meg Zayn. Mi jön még?!
A napok csak teltek. Zayn még mindig kórházban volt , de mi mindig bementünk hozzá. Az állapota egyre rosszabb és rosszabb lett , de én mégis minden nap bementem hozzá. Szörnyű volt látni ahogy szenved , igaz nem mutatta ki de én láttam rajta. A szemei mindig könnyesek , és nincs ereje. Annyira félek. A műtét után mikor felébredt teljesen elgyengült. Most a kórházban vagyink megint és várjuk hogy bemehessünk , most Trisháék vannak bent nála , ők is minden nap bejönnek Zaynhez de látszik rajtuk hogy nagyon rosszul viselik. Yaser próbálja összetartani őket de neki sem megy annyira. A fiúk is teljesen kivannak , minden nap látom ahogy ülnek és sírnak barátjuk miatt. Lassan kinyílt az ajtó ahol Zayn van és kijöttek rajta a szülei. Mindenki sírt , Trisha alig bírt a könnyeivel , én odamentem hozzá majd megöleltem , majd bementem Zaynhez. Lassan leültem a kis székre és megfogtam a kezét , a könnyeim pedig csak potyogtak.
-Hogy vagy?-vettem magamon erőt , majd Zayn felém nézett és megpróbált egy mosolyt csalni az arcára , majd csöndben voltunk és csak néztük egymást később Zayn törte meg a csendet.
-Mondtam már milyen gyönyörű vagy?-mosolygott újra felém majd én is elmosolyodtam.
-Már mondtad egy párszor!-mondtam mosolyogva.
-Te hogy vagy?-kérdezte kis idő után , de én inkább nem válaszoltam csak lehajtottam a fejem és meg jobban sírtam.
-Ne sírj kérlek! Utálom ha sírsz! Hagyd abba léci!-kérlelt Zayn , én pedig megpróbáltam nem sírni. -Még meddig leszel bent?-kérdeztem kis idő után. Láttam Zaynen hogy idegesíti ez a kérés.
-Még nem tudom Amanda.-szorította meg a kezem , majd bejött az orvos hogy hagyjam el a kórtermet mert a többiek is be akarnak jönni. Elbúcsúztam Zayntől majd bejöttek a srácok.

Liam szemszöge.*
Kijött Amanda Zayntől majd bementünk a fiúkkal hozzá. Mikor beléptünk mindenki odament Zaynhez.
-Szia Zayn!-köszöntünk neki.
-Sziasztok!-köszönt vissza erőtlenül.
-Mit mondtak az orvosok?-kérdezte Niall félénken. Zayn nagy levegőt vett majd belekezdett a szemeit pedig elöntötték a könnyek.
-De Amandának ne mondjátok el oké?-kért minket mi pedig bólintottunk.  -Az orvos azt mondta...hogy már csak pár napom van.-mikor Zayn kimondta mindenki sírt. Pár nap? Az nem lehet.
-Zayn ez nem lehet!!-döbbent le Harry.
-De igen , lehet. Anyáéknak is elmondtam nagy nehezen , nagyon össze vannak törve!
-De Zayn mi lesz most?-kérdezte Louis.
-Ti folytatjátok a turnét , és építitek tovább a karriereteket , Amanda túllép rajtam és anyáék..ők még nem tudom..
-Zayn hogy mondhatsz ilyeneket?! Ha te elmész a One Direction már nem fog létezni! És Amanda?! Teljesen kivan ahogy mindenki! Minden nap sír , és nem alszik annyira félt téged Zayn. Még az életét is odaadná érted!-mondtam Zaynek.
-Én csak arra kérlek titeket ne hagyjátok cserben a rajongóinkat , és ami még ennél is fontosabb Amandát ne hagyjátok magára! Szeretném ha ott lennétek vele amikor szüksége van rátok , és tegyétek boldoggá ha én már többé nem tudom. És ha holnap már nem kelnék fel..mondjátok meg neki , hogy nagyon szeretem és örökre így marad! És találja meg másnál a boldogságot , ha már velem nem tudta! Kérlek titeket srácok!-kért minket Zayn.
-De Zayn szerintem jobb lenne ha te mondanád el neki. De ha szeretnéd mi megtesszük!-mondta Louis.
-Köszönöm! És köszönöm hogy a banda tagja lehettem!-mi nem szóltunk semmit csak saírtunk majd mindenki megölelte Zaynt és kimentünk.

Amanda szemszöge.*

Ültem a széken és vártam hogy a fiúk is ki jöjjenek , ami pár perc múlva meg is történt. Láttam hogy őket is nagyon megviseli ami Zaynel történik , és könnyes szemmel jöttek ki.

Beültünk Harry kocsijába majd hazamentünk , és én a szobámba tartottam volna , de Niall kérte hogy menjek le. Így is tettem , lementem a fiúk pedig elém álltak.
-Mit szeretnétek?-kérdeztem fáradtan.
-Valamit el kell mondanunk Amanda.-kezdett bele Niall , és láttam az arcán hogy valami baj van.
-Mit szeretnétek? Valami baj van?-kérdeztem idegesen.
-Inkább jobb lesz ha leülsz.-vezetett a kanapéhoz Liam én pedig leültem.
-Mondjátok már! Mi az?!-kezdtem ideges lenni.
-Mikor bent voltunk Zaynnél elmondott nekünk valamit.-kezdett bele Harry.
-Micsodát?-kérdeztem idegesen.
-Azt mondta..hogy vigyázzuk rád , és , hogy legyünk melletted mert a mostani időszak nagyon meg fog viselni.-magyarázta Louis. Én teljesen megrémültem. Miért mond ilyeneket?
-Srácok mondjátok már el mi van!-emeltem fel a hangom.
-Zayn azt mondta..hogy már csak pár napjai vannak , és ha holnap nem kelne fel azt mondta , hogy mondjuk el neked , hogy nagyon szeret , és örökre szeretni fog , de tovább kell lépned!-mondta Liam , és én teljesen megdermedtem. MI AZ HOGY CSAK PÁR NAPJAI VANNAK? Ez nem lehet igaz! Ez csak egy rossz álom!
-Liam ne mondj ilyeneket , ilyen nincs érted?! Zaynnek nem csak pár napjai lesznek még előtte áll az egész élet , ne mondjatok nekem ilyeneket!-kiabáltam.
-Amanda nyugodj meg kérlek! Szerinted nekünk nem rossz?! Teljesen kivagyunk , olyan mintha az egyik testvéremet veszíteném el , minden nap sírok és nem tudok aludni , félek hogy mi lesz vele , de tudom hogy te is ezt érzed próbálunk segíteni hogy neked is jobb legyen de ezt meg kell értened!-próbált lenyugtatni Louis.
-Nem Louis ti ezt nem értitek és nem is fogjátok megérteni! Ha Zaynt elvesztem én nem tudom..teljesen össze fogok omlani és ki tudja mik fordulnának meg a fejembe!!!!!-kiabáltam még mindig és a könnyeim is potyogtak. Úgy döntöttem elmegyek Zaynhez , kifutottam a házból egészen a kórházig.
-AMANDA GYERE VISSZA!-kiabált utánam Liam de én nem figyeltem rá csak futottam.
                                                          ****
Mikor beértem a kórházba egyből bementem Zaynhez.
-Zayn miért nem mondtad el?!-kérdeztem remegő hangon és közben végigsimítottam az arcán.
-Elmondták a fiúk?-kérdezte könnyes szemmel én pedig bólintottam egyet. -Annyira sajnálom Amanda , de ehhez már nem volt bátorságom hogy neked is elmondjam. Mikor anyáéknak elmondtam anya majdnem elájult Doniyháék sírtak apa is sírt és szőrnyű volt őket így látni és a fiúkat is szörnyen megviseli neked pedig ezért nem tudtam elmondani! Sajnálom! De ígérd meg nekem , hogy ha nem leszek , nem fogod elhagyni magad és éled tovább az életed ezt az egyet ígérd meg nekem kérlek! Hogy boldog leszel!-nézett rám barna szemeivel.
-Zayn hogyan kérhetsz tőlem ilyent?! Nekem te vagy a mindenem érted?! Én nem tudok nélküled élni , és ha te már nem leszel én nem tudom hogy leszek újra boldog! Annyi rossz dolog történt már velem , aztán jöttél te és minden megváltozott! Te annyi mindent tettél amiért hálás leszek neked egész életembe! És én soha nem tudnálak téged elengedni Zayn! Én nagyon szeretlek téged!-mondtam sírva , Zayn pedig gyengén átölelt és a hajamba puszilt majd odafeküdtem mellé , Zayn pedig apró puszikat nyomott a számra.
indítsátok el: http://youtu.be/DmBBQeM_Qi8
 -Zayn én nem akarlak elveszíteni!-néztem később a szemeibe amik még most is csillogtak.
-Ha igazán szeretsz elengedsz.-simított végig az arcomon és letörölte a könnyeim.
-Hogy tudnálak elfelejteni?! Azt a sok emléket amiket együtt töltöttünk.-néztem szemeibe.
-Azt soha nem fogja elvenni tőled senki. Azok örökre megmaradnak neked. De tovább kell lépned és új életet kezdened nélkülem , és ebben segíteni fognak a szüleid , a srácok , és Eleanor meg Danielle is. Ezt ne feledd.-nem szóltam semmit csak szorosan átöleltem majd Zayn is visszaölelt és egy puszit nyomott az arcomra.
-Annyira jó hogy itt vagy!-simított végig a hátamon Zayn , és tudtam , hogy sír.
-Zayn legalább te ne sírj.-kértem.
-Rendben.-próbált mosolyogni. -De most jobb lesz ha elmész..az orvos nemsokára jön és szerintem nem örülne neki ha itt lennél.-mondta szomorúan én pedig bólintottam egyet majd egy puszit nyomtam az arcára , majd mentem volna el de Zayn megfogta a kezem és kérte hogy üljek vissza egy kicsit.
-Amanda..Szeretném ha tudnád , hogy olyan lány mint te még soha nem volt az életembe. Te olyan különleges lány vagy. Te adtál nekem minden nap erőt , hogy folytassam amit csinálok. Szörnyen sajnálom , hogy itt kell hagynom téged , és sajnálom hogy nem tudtam megadni neked azt az örömöt , hogy gyerekünk , vagy esküvőnk legyen , de ezt majd megadja neked más..Örülök , hogy egy ilyen lány tartozott az életembe mint te.-simított végig az arcomon. -És tudom , hogy nehéz lesz majd neked , és a többieknek is de kérlek , próbálj erős lenni , én majd mindig figyelni foglak titeket odafentről , és boldog leszek , ha látom hogy valaki másnál megtaláltad a boldogságot. Nagyon szeretlek Amanda.-ölelt meg én pedig csak sírtam. Azt hiszem most fogtam fel mi történik valójában is.
-Soha nem foglak elfelejteni Zayn , neked MINDIG marad hely a szívemben bárkivel , vagy bárhol legyek ezt soha ne felejtsd el! Örökre szeretni foglak , bármi is történjen!-Zayn hallgatta amit mondok , majd mikor befejeztem a hajtincseim a fülem mögé tűrte majd megcsókolt. Ebbe a csókba benn volt minden ami velünk történt. Mintha újra átéltem volna ami Zayn és köztem történt.
-Én is szeretni foglak mindig Amanda!-ölelt meg még egyszer majd megcsókolt újra én pedig hazamentem. Kiléptem a kórházból az eső pedig szakadt , de nem tudott érdekelni , csak sétáltam , a könnyeim hullottak és csak Zaynre tudtam gondolni. Soha nem fogok még egyszer annyira szerelmes lenni mint most. Zayn annyira jó lelkű és szeret mindenkit. Nem tudom mi lesz ha elmegy.
                                                               ****
Lassan hazaértem majd benyitottam az ajtón a fiúk pedig a nappaliba álltak és ahogy láttam idegesek. Mikor Liam meglátta hogy megjöttem egyből odajött hozzám és megölelt.
-Te meg hol voltál?-kérdezte idegesen.
-Már a rendőrséget is kihívtuk majdnem.-szólt közbe Harry.
-Csak Zaynnél voltam.-töröltem le a könnyeim Liam pedig megint megölelt. -Mi lesz ha elmegy? Tönkre fogok menni! Nem fogom bírni nélküle!-temettem az arcom Liam vállába.
-Próbálj megnyugodni kérlek , nem szabad elhagynod magad.-próbált megnyugtatni Liam.
-NEM NEM NYUGSZOK LE! Lehet hogy holnap már nem fog felébredni nem értitek?!!!!-kiabáltam velük és az arcukról nekik is könnycseppek folytak.
-Ilyet ne mondj ki még meg nem tudod!  Lehet hogy pont az ellenkezője fog megtörténni!-magyarázta Louis de én csak bután megráztam a fejem.
-Ha láttátok volna az előbb.. A szemei még pirosabbak mint voltak , a hangja annyira más , és teljesen ki van száradva , látszik rajta , hogy már nagyon kivan!-mondtam idegesen majd felmentem a szobámba és elővettem egy dobozt. A kis dobozban volt egy csomó kép , amin én és Zayn vagyunk. Miközben a képeket nézegettem megláttam a nyakláncom amit Zayn adott nekem még régebben amin egy 'forever' felirat van. Felraktam magamra , majd tovább néztem a képeket , közben hallottam hogy valaki leül mellém. Niall volt az.
-Tudom , hogy most mit élsz át. Szörnyű dolog. Zayn olyan mintha a testvérem lenne. Mindig mikor szomorú voltam ő ott volt és meghallgatott , a koncerteken az a sok hülyeség amiket együtt műveltünk és még sorolhatnám..de hidd el Amanda mi is együtt érzünk veled , de kérlek próbálj meg nyugodtabb lenni , ami tudom hogy most nehéz de most mindenkinek rossz.-vettem egy nagy levegőt majd bólintottam egy kicsit Niall pedig megölelt.
-Köszönöm Niall hogy így megértesz!
-Nincs mit megköszönnöd!-mondta egy apró mosoly kíséretében.
                                                                   ********
Később elmentem fürödni majd mikor végeztem bementem a szobámba és Liam is ott volt míg el nem aludtam vagy tovább pontosan nem tudom , és beszélgettünk egy kicsit majd lassan elaludtam..



Ez lenne az új rész , remélem írtok komikat és sietek az új résszel , addig is ha van kedvetek olvassatok bele a másik blogomba.: http://youreperfectformezaynjade.blogspot.hu/