2013. június 26., szerda

10.rész Nem akarom hogy elhagyj.


Sziasztok meghoztam az új részt , és az lenne a kérésem hogy aki szereti ezt a blogot írjon komit , nagyon sokat dolgozok és rosszul esik hogy egy részhez maximum 2 vagy 1 ember ír.:(


Mikor megláttam a kórteremnél Amanda szüleit azonnal odamentem hozzájuk.
-Mi van Amandával?-kérdeztem izgatottan.
-Sajnos mi sem tudjuk Zayn , pár perce vagyunk csak itt.-mondta Dave.
Csak vártuk hogy végre kijöjjön az orvos és megmondja mi van Amandával. Néhány perc múlva meg is történt.
-Mi történt a lányunkkal?-kérdezte Keren az orvost.
-Felébredt!-mondta az orvos boldogan. Mikor kimondta mindenki arcára nagy mosoly terült és mindenki sírt örömében.
-És be lehet hozzá menni?-kérdezte Niall könnyes szemmel de boldogan.
-Igen de minden nap csak egy ember mehet be hozzá legfeljebb kettő.-mondta az orvos.
-Rendben köszönjük.-mondta Niall.
-Akkor ki megy be először hozzá?-tette fel a kérdést Louis mire mindenki rám nézett. Egy kicsit meglepődtem mivel azt hittem , hogy majd a szülei akarnak elsőnek bemenni.
-Én?! De hát előbb menjetek be ti Keren.-mondtam , bár nagyon is be akartam hozzá menni.
-Zayn tudjuk , hogy nagyon szereted Amandát , és hogy mennyit szenvedtél te is az elmúlt napokban miatta nyugodtan menj csak be hozzá!-mondta Keren mire megöleltem és mondtam neki egy köszönömöt majd bementem hozzá. Remegett mindenem nagyon féltem. Leültem a székre majd megfogtam a kezét , mire szépen lassan kinyitotta a szemét és felém nézett.
-Zayn hogy-hogy itt vagy ezek után?-kérdezte tőlem erőtlenül.
-Hogy érted ezt Amanda? Tudod hogy én mindig itt leszek neked.-mire kimondtam Amanda elkezdett sírni. Megrémített.
-Zayn ezek után hogy tudsz velem lenni? Neked nem kell ilyen barátnő akit folyton éri valami és utána teljesen magába fordul.
-Miért mondasz ilyeneket?! Teljesen megrémisztesz. Tud jól , hogy én az életemet is odaadnám érted hogy boldog légy.
-Zayn itt nem erről van szó. Nem fog nekünk ez működni. Ha teljesen felépülök nem tudom mi lesz..félek Zayn. Félek tőle hogy már nem úgy fogjuk egymást szeretni mint ezelőtt.-nem hittem el amiket Amanda mond. Most tényleg szakítani akar velem? Hisz ennyit küzdöttem kettőnkért.
-Te most szakítani akarsz velem?-kérdeztem könnyes szemmel.
-Hidd el Zayn ez életem legnehezebb és egyben legrosszabb döntése is de ez nem lesz így jó. Nagyon sajnálom.-mondta nehézkesen majd könnyes szemmel rám nézett majd megfogta a kezem és így szólt.-Köszönöm Zayn , hogy elfelejtetted velem a múltam és hogy megfogadtad hogy mindig mellettem állsz. Sajnálom , hogy csalódnod kellett.
-SOHA nem csalódtam benned Amanda , és nem is fogok. Tudom ha kikerülsz a kórházból majd mindent más szemmel látsz , remélem egyszer majd megváltozik a véleményed.-mondtam majd megpusziltam a kezét és kimentem. Nagyon fájt hogy ilyeneket mondott nekem , de tudtam hogy nem gondolja komolyan , ha kikerül innen mindent másképp fog látni. Mikor kimentem a kórterméből a többiek máris kérdőre vontak.
-Mi van Amandával jól van?-kérdezte Keren.
-Igen , de..
-Mi de?-vágott a szavamba Dave.
-Szakított velem!-mondtam szómórúan.
-Mi?! De miért?-kérdezte Harry.
-Azt hiszi , hogy a baleset miatt már nem szeretem őt úg mint régen.
-Hidd el ha kikerül innen mindent másképp fog látni.-mondta Eleanor.
-Igen tudom.
-Szerintem menjünk haza , sajnos ma már nem tudunk bemenni hozzá.-mondta Dave.
-Rendben.-mondtuk , majd elbúcsúztunk Liamék szüleitől és hazamentünk. Én felmentem a szobámba és magamra zártam az ajtót. Boldog volta mivel Amanda felépült , de szomorú is , mivel azt hiszi hogy már nem szeretem. Az ágyamra feküdtem majd gondolkodtam. Mi lesz ha nem fog változni a véleménye a kórhoz után sem?! Nem. Ebbe inkább bele sem gondolok. Hirtelen hallottam , hogy csörög a telefonom.
-Igen?-szóltam bele.
-Szia Zayn , hogy vagy?-anya volt az.
-Szia anya. Egyáltalán nem vagyok jól.-mondtam letörten.
-Mi van Amandával?-kérdezte és hallottam a hangján hogy sír.
 

-Szerencsére felébredt a kómából és nem is amnéziás.
-Tényleg? Istenem! Nagyon örülök! Akkor minden rendben ugye?-kérdezte és hallottam a hangján hogy megkönnyebbült.
-Nem anya. Szakított velem.
-Miért?
-Azt hiszi hogy már nem szeretem őt úgy mint a baleset előtt.
-Sajnálom Zayn! De hidd el a kórház után már mindent máshogy fog gondolni.-mondta anya megnyugtatás képpen.
-Igen , Eleanor is ezt mondta és én is így gondolom.
-Na látod? Minden rendben lesz Zayn!
-Igen remélem.
-Ja és holnap után mi is megyünk Londonba meglátogatjuk Amandát és téged is.
-Rendben anya , legalább jobb kedvem lesz talán.
-Én is remélem , de most leteszem szia szeretünk!
-Oké szia anya én is titeket! 

Leraktam a telefonom majd azon gondolkodtam , hogy mit csináljak. Van egy házam ezen kívül. Ezt a házat a fiúkkal közösen vettük , mikor turnéink vannak vagy hasonlók itt szoktunk lenni , de lehet hogy visszamegyek a másik házamban a fiúk is ezt tervezik és ez a ház Niallé lesz mivel ő adta rá a legtöbb pénzt , ezért az övé lesz. Lementem a többiekhez megbeszélni a dolgot.
-Srácok rá értek egy percre?
-Persze Zayn.-mondták majd leültünk.
-Ugye mondtátok , hogy el akartok költözni a saját házatokba és én is így gondoltam , hogy elmegyek.
-És mikorra tervezed?-kérdezte Louis.
-Hát nem tudom de szerintem jönnek anyáék le holnapután és majd megkérdem hogy segítsenek.
-Én is ezt csináltam megkértem anyáékat hogy segítenek.-mondta Louis.
-Te már el is költöztél?-kérdeztem.
-Nem csak átvittünk néhány cuccot de a héten Eleanorral el akarunk mi is menni. Te mikorra tervezed Harry?
-Én majd a hétvégén viszem át a cuccaim a lakásba és szerintem akkor. Te Liam?
-Én is akkora tervezem.
-És enyém lesz a ház!-mondta Niall boldogon. -Bár nem mintha zavarnátok nehogy azt higgyétek.-mondta Niall komoly arccal mire mindenki elnevette magát.
Amúgy mit eszünk vacsorát?-kérdezte Niall.
-Mindjárt rakom be a pizzát a sütőbe.-mondta Eleanor , majd berakta a pizzát  és leült közénk és sóhajtott egyet.
-Hiányzik Amanda.
-Nekünk is Eleanor de nemsokára felépül.-mondta majd egy mosolyt küldött Eleanor felé.
-Igen tudom de hiányzik mikor együtt elmegyünk valahová , vagy mikor itthon vagyunk és nem tudjuk mit csináljunk.
-Én is így vagyok vele. Hiányzik a mosolya , a szeretete , a kedvessége , és hogy milyen megértő , meg mikor vitázik hogy ne a focit nézzük.-mondtam mire elmosolyodtam. Rossz volt belegondolni , hogy lehet ilyen már nem lesz többé köztünk. Még beszélgettünk , majd elkészült a pizza , asztalhoz ültünk és megettük , majd mindenki elment lefeküdni.

Amanda szemszöge.*

Mindenre emlékszem a balesetből. Mikor Louis és egy őrült egymásnak ütközött. Ahogy ismerem Louist biztos magát hibáztatja a történtek miatt de nem ő tehetett róla! A lényeg , hogy most már felépültem és nemsokára hazamehetek. Azt is tudom , hogy Zayn nagyon szomorú amiért szakítottam vele. De senkinek sem kellene egy ilyen lány mint én , jobb lesz ez így bár nekem is nagyon rossz hogy többé nem foghatom meg a kezét , nem ölelhetem meg , nem csókolhatom meg , nem bújhatok oda hozzá , nem érezhetem Őt többé. Szörnyen hiányzik pedig csak néhány órája ment el...


4 megjegyzés:

  1. Gyorsan kérek folytatást mert nagyon tetszik! Nagyon jól írsz! Légyszi siess a kövivel!!!!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszi!:) Ha holnap lesz időm akkor lehet hozok új részt :D

      Törlés
  2. Ez nagyon jó!! Hamar a kövit!

    VálaszTörlés
  3. istenem *-* de jó lett :))) kövit gyorsan :D

    VálaszTörlés